Előzőekben bemutattunk néhány olyan levelet, amilyenekkel megkereshetnek minket, de nagyon kell vigyázni velük, mert vírusokat, férgeket, vagy olyan programokat telepíthetnek a számítógépünkre, amelyekkel átvehetik az irányítást felette. Továbbá olyan leveleket is, amelyek csaló oldalakra visznek, és ott a különböző bejelentkezési adatainkat, vagy a bankszámlánkhoz próbálnak hozzáférést szerezni.
Jellemzően az egyik fő ismérvük, hogy olyan mellékleteket csatolnak a levelekhez, amiket semmiképpen sem szabad megnyitnunk, a másik pedig, amikor csaló oldalakra vezető linkeket helyeznek el az e-mailben. Utóbbi esetekben mindig azt látjuk fő jellemzőként, hogy az e-mail cím nem az utánozni kívánt feladóé, vagy amire rá kell klikkelnünk, az nem a feladó honlapjára mutat, így ha fölé visszük az egeret, akkor egy ismeretlen weboldal címe válik láthatóvá, illetve általában jellemző, hogy a levelek formai hibákat tartalmaznak és a szóhasználatuk, mondatszerkezetük, esetleg a helyesírásuk is hagy némi kívánnivalót maga után (magyarul).
Azt is megmutattuk, hogy ezek az e-mailek érkezhetnek akár a legjobb barátainktól, sőt extrém esetben még saját magunktól is, pontosabban a saját e-mail címünk szerepel feladóként. Ami soha nem öröm, hisz azt jelezi, hogy bekerültünk az e-mail címünkkel egy olyan nemzetközi adatbázisba, amit adnak-vesznek, van amikor tisztességes céllal, de ezáltal sokszor kerülhetnek tisztességtelen kezekbe is.
Most olyan esetről lesz szó, amikor alakilag, tartalmilag és helyesírásilag is tökéletesek az e-mailek, ezzel is illusztrálva, nem annyira egyszerű az eligazodás. Ezek a levelek nem tartalmaznak sem vírust, sem programot, és nem is spam-ek, hanem a magyar (és az EU) törvényeknek tökéletesen megfelelően érkezhetnek, ugyanakkor mégsem stimmel minden link, és az e-mail cím is tűnhet helytelennek. Mivel láthattunk, hogy az ismerősünk és a saját nevünkben is kaphatunk e-maileket, ezért akár az is adhat okot a gyanakvásra, ha ugyan feliratkoztunk egy hírlevélre, de mégis van néhány jel, ami furcsállható: pl. valami nem stimmel az e-mail címmel, és ha kurzort a link fölé visszük, akkor egy számunkra idegen honlap címe jelenik meg.
Na de miképpen lehetséges, hogy minden tökéletes, szabályos, de mégis úgy tűnhet, hogy nem az?
A válasz két szó: marketing automatizáció. Régebben, ha hírlevelet küldtek nekünk, akkor azt az adott cégek küldték saját levelezőjükből körlevélként, később erre szakosodott vállalkozások is küldözgethették a leveleket. Ma viszont már vannak, akik a technológia fejlődésnek köszönhetően komplex megoldásokat dolgoztak ki az egyes marketing feladatok viszonylag egyszerű elvégzésére, illetve a hatékonyság és a visszacsatolások mérésére. Mára elég sokan nyújtanak ilyen szolgáltatást, és amikor feliratkozunk egy hírlevélre, akkor sokszor kerül át egy ilyen céghez az e-mail címünk.
Ez a szolgáltató küldi ki számunkra, az egyébként általunk kért hírlevet. Látszólag nem stimmel a feladó e-mail (protopmail) és a link címe sem (automizy), ugyanakkor ennek az az egyszerű magyarázata, hogy ez a hírlevelet kiküldő cég e-mail címe, illetve honlapjának a címe, amely jogszerűen küldi nekünk a levelet a megbízója nevében.
Nem ismerhetjük a világ összes marketing automatizációs cégének a nevét, akkor mégis honnan tudhatjuk, hogy tisztességes vagy tisztességtelen céllal keresnek minket?
- Amennyiben tudjuk, hogy feliratkoztunk egy hírlevélre, az nyilván növeli a biztonságot, de még nem 100%, ha már a barátainktól, vagy saját magunktól is kaphatunk e-mailt.
- Ha tovább gyanakszunk, akkor javasolt nem rákattintással, hanem a böngészőbe beírva meglátogatni a honlapot, ahonnan rendeltük a hírlevelet, és ott megnézni, hogy tényleg van-e olyan történés, vagy akció, amiről a hírlevélből értesítést kaptunk. Utána csak meg kell néznünk az e-mail címet, illetve a honlap nevét, és legközelebb már tudhatjuk, hogy jó helyről érkezik a hírlevél, és az biztonságos. Általában ez a legegyszerűbb és leggyorsabb módszer.
- Természetesen írhatunk is a cégnek, válaszolni fognak, és egyben meg is nyugtatnak minket, hogy az ő megbízásukból kaptuk a tájékoztatót.
- Egy bonyolultabb lehetőség, hogy felkeressük az adott cég honlapját, amelyiktől a hírlevelet rendeltük, és megnézzük a GDPR nyilatkozatukat (Adatvédelem, Adatkezelés, stb.), ugyanis abban fel van tüntetve a hírleveleket kiküldő cég neve. Ez az előbbinél egy kicsit nehezebb módszer, mert egy-egy ilyen nyilatkozat a cégek tevékenységétől és kiterjedtségétől függően, akár 10-20 vagy 100 oldalas dokumentum is lehet, amit nem biztos, hogy nagy kedvünk van végigolvasni. Sajnos az EU szabályozás általában ilyen, ha 1 db levelet írunk, gyártani kell róla 8 db levelet, hogy azt hogyan, miért, kinek, mihez, stb. írtuk, és ebből kerekedhetnek ki az akár 100 oldalas nyilatkozatok, állásfoglalások és tájékoztatók, amiket senki nem szeret végigolvasni. Elég életszerűtlen, hogy bármelyik internetező a Földön csak úgy látogat meg minden honlapot, hogy előtte elolvas egy 100 oldalas ÁSZF-et, majd végigböngészi a 100 oldalas Adatvédelmi Nyilatkozatot, és esetleg még egy 10 oldalas cookie szabályzatot is megtekint, majd 30 mp alatt megnézi, amit akart, és befejezi az internetezést.
Bármelyiket is választjuk, soha ne feledjük el, ha figyelmetlenek vagyunk, akkor az rengeteg problémát okozhat nekünk, pl. ha egy program zárolja a merevlemezünket, és csak pénzért lehet feloldani, de soha nem lehetünk biztosak benne, hogy mindent ugyanúgy kapunk vissza, így a pénzügyi veszteségeink mellett a bosszúság sem elhanyagolható.
Inkább gyanakodjunk, vagy nyomozzunk pár percet, minthogy később káromkodjunk!
Vélemény, hozzászólás?